Új technológia oldhatja meg a súlyosan szennyezett bányavizek problémáját

A bányavíz akár egész ökoszisztémákat pusztít el, valamint infrastruktúrákat, hidakat és csővezetékeket tesz tönkre.

A Heriot-Watt és a Dél-Afrikai Egyetem tudósai kifejlesztettek egy módszert, amellyel a veszélyes savas bányavizet ivóvízkezeléshez felhasználható erőforrássá alakíthatják, ami reményt ad a szennyezett bányaterületek közelében élő közösségeknek – írja a phys.org.

A savas bányavíz (AMD), a bányászat mérgező mellékterméke, arról híres, hogy magas koncentrációjú fémekkel, például vasal, alumíniummal és mangánnal szennyezi a folyókat és a talajvizet. Ez a víz egész ökoszisztémákat pusztíthat el, valamint infrastruktúrákat, például hidakat és csővezetékeket is tönkretehet.

A Heriot-Watt és a johannesburgi kutatók azonban megtalálták a módját, hogy az AMD-ből kivonják a vas(III)-oxidot (Fe(III)), és azt vas(III)-kloriddá alakítsák, amely széles körben használt vízkezelő vegyszer. A kutatást az International Mine Water Association (IMWA 2025) konferencián mutatták be. 

Laboratóriumi tesztek során az AMD-ből nyert vas-klorid több mint 99%-os eltávolítási arányt ért el olyan szennyező anyagok esetében, mint az alumínium, a vas és a króm a folyóvízből. A kezelt víz megfelelt a dél-afrikai ivóvíz-szabványoknak. 

Vhahangwele Masindi professzor, a Dél-afrikai Egyetem oktatója szerint a projekt hozzájárulhat ahhoz, hogy egy jelentős környezeti kockázatból gazdasági értéket teremtsenek. 

„A dél-afrikai szén- és aranybányák naponta közel 400 millió liter savas bányavizet bocsátanak ki. Az új eljárással azonban segítünk csökkenteni a bányászati tevékenységek környezeti lábnyomát is.”

A tanulmány keretében bányavizet gyűjtöttek egy aktív szénbányából Mpumalanga tartományban, Dél-Afrikában. A csapat magnézium-oxid nanorészecskéket használt, amelyeket helyben elérhető kriptokristályos magnezit kalcinálásával állítottak elő, hogy kicsapják a vasat az AMD-ből, majd sósavval reagáltatták, hogy vas-kloridot állítsanak elő.

Dr. Spyros Foteinis, a Heriot-Watt Egyetem Edinburgh-i Szén-dioxid-megoldások Kutatóközpontjának és a Mérnöki és Fizikai Tudományok Karának munkatársa, aki szintén részt vett  a kutatásban, azt elmondta, hogy az eredmények alapján ma már tudják, miként profitálhatnak ebből a világ bányászati régiói.

„Bebizonyítjuk, hogy még a súlyosan szennyezett bányavíz is tisztítható. Ez alacsony energiaigényű és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyakorlati megoldás lehet egy olyan problémára, amely világszerte sújtja a közösségeket, és tartós egészségügyi, ökológiai és gazdasági hatással jár.

Ennek a fenntartható technológiának a kiterjesztése hozzájárulhat az ipari hulladékok kezeléséhez globális szinten.