2040-re a műanyagszennyezés 90 százalékát sikerülhet eltávolítani az óceánokból Boyan Slatnek

Boyan Slat és az Ocean Cleanup tudósai és mérnökei több mint egy évtizede tanulmányozzák a folyókat, tengereket, azok szennyezéssel való kölcsönhatását, valamint azt, hogy hogyan lehetne olyan speciális megoldásokat kidolgozni, amelyek megakadályozzák a hulladékok óceánba jutását. Munkájuk évről évre rekordot jelentő hulladékmennyiség begyűjtéséhez vezet.

Az 1994-es születésű Boyan Slat holland feltaláló kamaszkora óta szenvedélyesen foglalkozik a bolygónkat érintő problémákkal, főleg a szennyezésekkel, megoldásokat keres, nagyszabású projekteket valósít meg. Cége, az Ocean Cleanup egy nonprofit szervezet, amely technológiákat fejleszt és terjeszt a világ óceánjainak műanyagtól való megtisztítására. 

A céljuk az, és ma már ez egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, hogy 2040-re sikeresen eltávolítsák az óceánokban lévő műanyagok 90%-át. Ennek érdekében elindították a 30 város programot, amely azon dolgozik, hogy 2030-ra akár harmadával is csökkentsék a folyókból az óceánba kerülő műanyagok globális mennyiségét.

Arra már rájöttek, hogy a megoldás az, ha eleve megakadályozzák a műanyaghulladék bejutását a folyókból az óceánba, tehát preventív jelleggel dolgoznak. Ám az időjárás szélsőséges és gyors változásaival nem számoltak.

Jó példa erre az erősen szennyezett indonéziai Cisadane folyó, ami északi irányban a Jáva-tengerbe ömlik (Tangerang közelében), a Jáva tenger pedig a Csendes-óceán peremtengere. 2023 év végére az indonéz kormány együttműködésével ide telepítették a vállalat Interceptor020 elnevezésű berendezését, hogy 2025-re 70%-kal csökkentsék a műanyaghulladékok mennyiségét. Ez a vállalás sikerült is, bár az esőzések nagyon megterhelték a szerkezetet.

Általános probléma, hogy heves esőzések idején az árvizek miatt a vízelvezető árkok erősen szennyeződhetnek műanyaggal és más városi hulladékkal. Ezek a hulladékok súlyos károkat okozhatnak a helyi környezetben, és döntő szerepet játszanak a folyók vizének egészségének fenntartásában. Ezekből a vízelvezető árkokból származó hulladékok közvetlenül a folyókba, majd onnan a tengerekbe jutnak. Boyan Slat azt nyilatkozta, hogy a Cisande folyó környékén olyan mennyiségű műanyagszemét halmozódott fel, hogy az Intereceptor elérte működése határait. 

Tehát most azon dolgoznak, hogy javítsanak a hulladékok begyűjtési és feldolgozási kapacitásán ahhoz, hogy kezelni tudják az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási eseményeket. Ennek érdekében új gátakat telepítettek, és egy új stratégiát vezettek be, például kiterjesztik az együttműködést az adott városok, országok vezetőségével, civileivel, döntéshozóival.

Slat ugyanis úgy gondolja, hogy a szoros együttműködés azért fontos, mert minél jobban meg kell ismerniük az adott helyi körülményeket, az időjárási viszonyok gyors változását, és szükség van a helyi természeti adottságok pontos ismeretére is a hatékony beavatkozáshoz.

Forrás: theoceancleanup.com