A kerti tavak terjedése csendben átalakíthatja az élővilágot hazánkban is

A dísznövény-kereskedelmekben sok olyan vízinövény érhető el, amely nem őshonos, sőt akár inváziós tulajdonságokkal is rendelkezhet. Az inváziós vízinövények azért károsak, mert felborítják a természetes vizek egyensúlyát, kiszorítják az őshonos fajokat. Gyors növekedésük és erős versenyképességük miatt elfoglalják az életteret és az erőforrásokat (fény, tápanyag), így az őshonos növények nem tudnak fennmaradni.

Magyarországon is egyre több mesterséges vízfelület jön létre kerti tavak formájában. Ezek az élőhelyek fontos menedéket biztosítanak számos vízi szervezet számára, köztük védett kétéltűeknek, valamint a szárazabb időszakokban kulcsszerepet tölthetnek be a madarak, a beporzók és más szárazföldi állatok számára is – tájékoztat az Ökológiai Kutatóközpont beszámolója.

A kerti tavak terjedése ugyanakkor új kihívásokat is magával hoz. Mint jelzik, a dísznövény-kereskedelemben sok olyan vízinövény érhető el, amely nem őshonos, sőt akár inváziós tulajdonságokkal is rendelkezhet. Mivel ezek a tavak jellemzően magánterületen találhatók, az ott élő fajok vizsgálata és nyomon követése különösen nehéz. Éppen ezért a lakosság aktív bevonására épülő adatgyűjtés, vagyis a citizen science, hatékony módszer lehet ezeknek a rejtett élőhelyeknek a feltérképezésére.

Ezt felismerve a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai elindították a MyPond elnevezésű citizen science programot, amely a magyarországi kerti tavak élővilágának megismerését tűzte ki célul. A résztvevők által szolgáltatott adatok alapján az 560 vizsgált kerti tó közel felében legalább egy jelen volt a hat vizsgált inváziós növényfaj közül. Az egyik leggyakrabban előforduló faj a vízijácint (Eichhornia crassipes), amelyet világszerte az egyik legveszélyesebb inváziós vízinövényként tartanak számon. Szintén gyakori volt a kagylótutaj (Pistia stratiotes), valamint több alámerült faj, például az átokhínár (Elodea), a csavarhínár (Vallisneria) és a brazil süllőhínár (Myriophyllum aquaticum).

Ezeknek a növényeknek a többsége trópusi származású, de már számos európai országban is megtelepedtek. A Kutatóközpont felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon egyelőre a klimatikus viszonyok, különösen a téli fagyok, még gátolhatják a széles körű elterjedésüket, ugyanakkor termálvizekben képesek áttelelni. Több faj már most is jelen van természetes vizeinkben, és a klímaváltozás várhatóan tovább segíti majd a terjedésüket. Bár elsősorban emberi közvetítéssel jutnak be a természetes élőhelyekre, a kerti tavakat felkereső vízimadarak szintén hozzájárulhatnak a terjesztésükhöz.

“A MyPond projekt résztvevői rengeteg értékes információval segítettek feltárni, hogy milyen fajok élnek ezekben a rejtett, magánterületen található élőhelyeken” – mondták a kutatók. „A visszajelzések azt is mutatják, hogy sokan nem tudják, mely növények szerepelnek az Európai Unió inváziós fajlistáján, ami teljesen érthető, hiszen ezekről kevés információ érhető el a vásárlás során. Ezért is fontos, hogy a tó tulajdonosokkal és árusokkal együtt dolgozzunk és segítsük őket, például a káros fajok beazonosításában.”

A szakemberek hangsúlyozzák a környezeti nevelés és a megfelelő tájékoztatás szerepét, amelynek a vásárlókra és az eladókra egyaránt ki kell terjednie. „Fontos, hogy a tótulajdonosokat és a kertépítőket támogassuk a jó választásokban, például azzal, hogy őshonos növényfajokat ajánlunk alternatívaként, amelyek nemcsak biztonságosak, de a hazai élővilágot is erősítik.”

Forrás: ecolres.hun-ren.hu