Népvándorláskori kőfülkét fedeztek fel Egerben, temetkezési vagy áldozati hely is lehetett

Új kaptárkővel bővült a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark területe, miután Eger külterületén, a K2-es út közelében új kaptárkövet fedeztek fel – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága oldalán. A jelentős természeti- és kultúrtörténeti értékek Bükkalján fordulnak elő a leggyakrabban Magyarországon.

A miocén korú (18-12 millió éves) riolittufa és dácittufa vulkáni törmelékes kőzetekben az erózió több helyen kúp alakú kőtornyokat alakított ki, és ezekbe a sziklaalakzatokba faragták a régmúlt korok emberei az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkéket. Nem egyértelmű a kaptárkövek idejének keletkezése, de a kutatók úgy gondolják, hogy a fülkék kifaragásának és használatának ideje az őskor és a középkor közé, a népvándorlás korába illeszthető be.

Az új, egy fülkés kaptárkövet Zachar Tamás térképész, geodéta fedezte fel munkája közben Egerben, mialatt a K2-es úton dolgozott és kíváncsiságát felkeltette egy távoli sziklacsoport, ahol egy olyan kaptárkövet talált, melyet térképek és leírások nem jelölnek. Az új kaptárkőről szóló bejelentés idén ősszel eljutott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához, melynek szakemberei helyszíni ellenőrzés és regisztráció után kezdeményezik a kaptárkő védetté nyilvánítását.

2021-ben Bíró Péter régész Noszvaj külterületén talált két faragott sziklát egymás közelében, egyiken két fülke és egy fülkenyom, míg a másikon egy fülke látható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Cserépfalu külterületén, az Ördögtorony közelében idén egy eddig nem ismert, négy fülkenyomos kaptárkövet is regisztráltak. A felfedezésekkel a Bükkalján így már 44 lelőhelyen 86 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon összesen 487 fülkével.

A kaptárfülkék eredeti funkciójáról többféle elképzelés alakult ki. Vannak, akik úgy vélik, hogy temetkezési célt szolgáltak, és a mélyedésekben a halottak hamvait őrizték. Más értelmezések szerint ezek a vakfülkék kultikus szerepet tölthettek be, például bálványok elhelyezésére vagy áldozati szertartásokhoz használták őket. Olyan elképzelés is van, hogy sziklaméhészeti funkciót töltöttek be. Ezen feltevéseket a régészeti feltárások nem igazolták. Jelenleg a kaptárköveket „jeles köveknek” tekintjük, azaz olyan sziklaalakzatoknak, melyekhez valamilyen szakralizáló hagyomány, helyi monda, eredetmonda fűződik, illetve amelyeket az ember hitbéli, vallási ihletettségéből fakadóan átalakított, megfaragott.

Védett természeti értékként a kaptárköveket 2014 óta jegyzik, a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig 2016-tól a Hungarikum címet is megkapták egyedülálló természeti és kultúrtörténeti jellegük miatt.

Forrás: bnpi.hu

Fotó: bnpi.hu / Farkas Roland