A klímakutatók 2025-ben 157 szélsőséges időjárási eseményt azonosítottak

A 2025-ös évvel először lépte át a hároméves átlaghőmérséklet a 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített küszöböt, amely szerint az iparosodás előtti időszakhoz képest a felmelegedést legfeljebb 1,5 Celsius-fokra kellene korlátozni. Miközben szakértők szerint ennek a határnak a betartása létfontosságú, egyedül így előzhetőekmeg világszerte a környezeti katasztrófák – írja az apnews.com.

A lap közli a World Weather Attribution kutatóinak tanulmányát, amely szerint a hőmérsékletek 2025-ben annak ellenére is magasak maradtak, hogy jelen volt a La Niña jelenség, amely a Csendes-óceán felszíni vizeinek időszakos lehűlését jelenti, és világszerte befolyásolja az időjárást. A kutatók továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok – az olaj, a földgáz és a szén – égetését nevezték meg fő okként, amelyek üvegházhatású gázokat juttatnak a légkörbe.

„Ha nem hagyunk fel a fosszilis tüzelőanyagok égetésével nagyon-nagyon gyorsan, akkor rendkívül nehéz lesz elérni a felmelegedés visszaszorítását” – mondta a lapnak Friederike Otto, a World Weather Attribution társalapítója és az Imperial College London klímakutatója.

Szélsőségek 2025-ben

A WWA tudósai 2025-ben 157 olyan szélsőséges időjárási eseményt azonosítottak, amelyeket a legsúlyosabbak közé soroltak. Olyan események tartoztak ide, ahol például a száz főt meghaladta a halálesetek száma, az adott térség lakosságának több mint felét érintette a katasztrófa hatása vagy ahol rendkívüli állapotot hirdettek ki. Közülük 22 eseményt részletesen is elemeztek.

Ide tartoztak a veszélyes hőhullámok is. A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált egyes hőhullámok tízszer nagyobb valószínűséggel következtek be, mint egy évtizeddel korábban.

„Az idei évben megfigyelt hőhullámok ma már viszonylag gyakori események, és az emberi tevékenységre visszavezethető klímaváltozás nélkül nem következtek volna be” – mondta Friederika Otto. „Óriási a különbség” – tette hozzá.

Közben az elhúzódó aszály hozzájárult a Görögországot és Törökországot sújtó erdőtüzekhez. Mexikóban az özönvízszerű esőzések és áradások több tucat ember halálát és eltűnését okozták. A Fung-wong szupertájfun lecsapott a Fülöp-szigetekre, több mint egymillió embert kényszerítve otthona elhagyására. Indiát a monszunesők áradásokkal és földcsuszamlásokkal sújtották.

A WWA szerint az egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló szélsőségek világszerte emberek millióinak alkalmazkodási képességét fenyegetik, mivel nem áll rendelkezésre elegendő felkészülési lehetőség és erőforrás – ezt a tudósok az „alkalmazkodás határainak” nevezik. A jelentés a Melissa hurrikánt hozta fel példaként: a vihar olyan gyorsan erősödött fel, hogy megnehezítette az előrejelzést és a tervezést, és olyan súlyosan sújtotta Jamaicát, Kubát és Haitit, hogy a kisebb szigetállamok képtelenek voltak megbirkózni az okozott rendkívüli veszteségekkel és károkkal.

Akadozó globális klímatárgyalások

Az ENSZ novemberi, brazíliai klímakonferenciája konkrét terv nélkül zárult a fosszilis tüzelőanyagoktól való leválásról, pedig nagyon sokan várták az erre vonatkozó előrelépéseket. Bár több pénzt ígértek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására, ennek megvalósítása időbe telik. Tudósok és elemzők egyaránt elismerik, hogy a Föld felmelegedése meghaladja az 1,5 Celsius-fokot, s míg egyesek szerint ennek visszafordítása még lehetséges, mások azonban a nagyhatalmak klímapolitikája mellett kizártnak tartják.

Így például hiába jelentette be Kína, hogy gyors ütemben telepít megújuló energiaforrásokat, köztük nap- és szélenergiát, ha továbbra is jelentős beruházásokat fektet a szénalapú energiába. Az Egyesült Államokban a Trump-kormányzat teljes mértékben eltávolodott a tisztaenergia-politikától, helyette a szén-, olaj- és gázipart támogató intézkedéseket részesíti előnyben.

„A geopolitikai légkör rendkívül rossz: sok döntéshozó nyíltan a fosszilis tüzelőanyag-ipar érdekeit helyezi előtérbe saját országának lakosságával szemben” – mondta Friedrike Otto.

Andrew Kruczkiewicz, a Columbia Egyetem Klímatanszékének vezető kutatója elmondta: egyre több olyan katasztrófa történik, amelyhez az érintett térségek nem szoktak hozzá, a szélsőséges események gyorsabban erősödnek, és egyre összetettebbé válnak. Ez új válaszreakciókat és összetettebb, árnyaltabb helyreállítás-tervezést igényel.

Nyitókép: Helyi lakosok és önkéntesek próbálják megékezni az erdőtüzet Laroucóban, Spanyolország északnyugati részén, 2025. augusztus 13-án.