A télen annyira népszerű vitaminforrás, a narancs kapcsán évek óta elhangzik a figyelmeztetés, hogy ne használjuk fel a narancs héját. Ennek az az oka, hogy a konvencionális narancstermesztésben a fák tápanyagellátását jellemzően szintetikus műtrágyákkal biztosítják, míg a növényvédelmet preventív és kuratív kémiai kezelések adják. Gyakori hatóanyagok a gombabetegségek ellen az azoxistrobin, difenokonazol vagy korábban a mankoceb, míg rovarok ellen neonikotinoidok vagy piretroidok kerülhetnek alkalmazásra. Ezek egy része neurotoxikus hatású, mások hormonháztartást zavaró vagy rezisztenciakialakulást elősegítő kockázatot hordoznak. Betakarítás után a héjat rendszerint imazalillal vagy thiabendazollal kezelik, majd viaszréteggel fedik, hogy gátolják a Penicillium-fajok okozta rothadást; e szerek maradékai a héjon kimutathatók, különösen feldolgozáskor.
Ehhez képest a bio narancsot a termesztés teljes időszakában a szabályozott organikus gazdálkodás elvei szerint kezelik. A bio narancs termelése során a gazdák olyan természetes forrásokból nyerik a tápanyagokat (komposzt, zöldtrágyák), és biológiai megoldásokat alkalmaznak a kártevők és betegségek ellen, ami hosszú távon fenntarthatóbb, környezetkímélőbb módot jelent, mint a konvencionális narancstermesztés. A védekezés réz- és kéntartalmú készítményekkel, Bacillus thuringiensis-szel, spinosaddal vagy ásványolaj-alapú szerekkel történik, amelyek hatása célzottabb, de kevésbé „tartós”. Ezeknek is vannak agronómiai kockázataik – például a réz talajban való felhalmozódása –, ugyanakkor toxikológiai szempontból jóval alacsonyabb humán kockázatot jelentenek.
Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a bio narancs héján lényegesen alacsonyabb a maradék növényvédőszer-szint, miközben a gyümölcs természetes antioxidáns tartalma (például C-vitamin, flavonoidok) bizonyos esetekben magasabb is lehet, mint a nem bio társaiban.
Mivel az ökológiai termesztésben kevesebb közvetlen kémiai védelem áll rendelkezésre, ezért a növények gyakrabban vannak kitéve mérsékelt biotikus és abiotikus stresszhatásoknak (kártevők, UV, víz- és tápanyag-ingadozás). A növényélettani kutatások szerint ezek a stresszek aktiválhatják a növény endogén védekező útvonalait, amely számos másodlagos anyagcsere-termék szintéziséért felelős. Több összehasonlító vizsgálat kimutatott emelkedett antioxidáns- és fenoltartalmat bio körülmények között termesztett gyümölcsökben, köztük citrusféléknél is.
A témában olvashatod még...
-
A zöldségek, gyümölcsök melyik részén halmozódik fel a legtöbb növényvédőszer?
-
Veszélyes növényvédő szereket mutattak ki az európai almákban
-
Friss kutatások megerősítik, hogy a cékla igazi szuperélelmiszer
-
Konferencia lesz a génmódosított élelmiszerekről
-
Budapest főtájépítésze: a téli sózás felbecsülhetetlen kárt tesz a talajban