Veszélyes növényvédő szereket mutattak ki az európai almákban

Tizenhárom európai országban, köztük Magyarországon összesen 59 almamintát elemezett a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) növényvédőszer-maradványok jelenlétének vizsgálata céljából. Az eredmények alapján a hagyományos termesztésű almák esetében szinte kivétel nélkül többféle peszticid együttes jelenlétét mutatták ki. Bár az uniós jogszabályok ezt előírnák, az Európai Unió mindmáig nem értékeli a különböző növényvédő szerek kombinált jelenlétéből fakadó toxikológiai kockázatokat.

A Magyar Természetvédők Szövetség közleménye szerint a magyarországi minták mindegyike tartalmazott legalább egy PFAS-alapú peszticidet, vagyis az úgynevezett „örök vegyianyagok” közé tartozó hatóanyagot. Az egyik magyar almaminta ráadásul határérték feletti mennyiségben tartalmazott egy olyan rovarölő szert, amely idegrendszerre mérgező, károsítja a hormonrendszert, és befolyásolja annak fejlődését. A hazai almák 60 százalékában neurotoxikus peszticidek jelenlétét is kimutatták. Amennyiben ezek az almák feldolgozott formában, például bébiételként kerülnének forgalomba, nem felelnének meg a vonatkozó előírásoknak – figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Jelzik, hogy a vizsgálat eredményei különösen aggasztóak annak fényében, hogy az Európai Bizottság éppen most terjesztett elő egy úgynevezett „salátatörvény” csomagot, amely csökkentené az egészség- és környezetvédelem jelenlegi szintjét. A Pesticide Action Network Europe és 13 partnerszervezete ugyanezen a napon hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely 12 uniós tagállamra – köztük Magyarországra – valamint Svájcra terjed ki. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hagyományos termesztésből származó európai almák szinte mindegyike tartalmaz peszticid-maradványokat.

A legmegdöbbentőbb eredmények közé tartozik, hogy a vizsgált almák 85 százalékában egyszerre többféle növényvédőszer-maradvány volt jelen.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) már két évtizeddel ezelőtt felkérték arra, hogy dolgozza ki a peszticidek együttes hatásainak szabályozási módszertanát, ám ennek a jogi kötelezettségnek mindmáig nem tett eleget – hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője.

Számos tudományos kutatás utal arra, hogy az élelmiszerekkel bevitt peszticidek összefüggésbe hozhatók a meddőséggel, és feltehetően egyes daganatos megbetegedések kialakulásával is. Ennek ellenére a lakosság folyamatos kitettségét a különféle mérgező anyagok keverékeinek – legyen szó élelmiszerekről, a levegőről vagy a háztartási porról – jelenleg nem veszik figyelembe. Ez olyan alapvető szabályozási hiányosság, amellyel a hatóságoknak haladéktalanul foglalkozniuk kellene – tette hozzá Simon Gergely.

Az almaminták 71 százalékában, így az összes magyar mintában is, legalább egy olyan hatóanyag maradványa volt kimutatható, amely az EU által a legtoxikusabbnak minősített peszticidek közé tartozik, azaz a „kiváltásra jelölt anyagok” (Candidates for Substitution) kategóriájába sorolták. A minták 64 százaléka, beleértve az összes magyar almát, tartalmazott legalább egy PFAS-peszticidet, míg a vizsgált almák 36 százalékában, a magyar minták 60 százalékában neurotoxikus növényvédő szert mutattak ki.

Különösen riasztó a fludioxonil jelenléte, amely a minták közel 40 százalékában volt kimutatható. Ez az anyag egy PFAS-alapú peszticid, amelyet az Európai Unió 2024-ben endokrin rendszert károsító hatásúként sorolt be. Ennek megfelelően a hatóanyagot már be kellett volna tiltani, ám az uniós tagállamok immár egy éve akadályozzák ezt a lépést. A fludioxonil emberben máj- és vesekárosodást okozhat, továbbá súlyos pusztítást végez a vizes élőhelyek hal- és kétéltű-állományaiban.

A három év alatti gyermekek védelmében az uniós szabályozás az elővigyázatosság elvét alkalmazza, és a feldolgozott élelmiszerek esetében rendkívül szigorú peszticid-határértékeket ír elő. Sok fiatal szülő azonban nincs tisztában azzal, hogy ha gyermekeiket friss, hagyományos termesztésű gyümölcsökkel vagy zöldségekkel etetik, az jelentősen, egyes esetekben akár hatszázszoros mértékben, növelheti a növényvédő szereknek való kitettséget. A hatóságoknak kötelességük lenne erről tájékoztatni a szülőket, és elsősorban a biotermékek fogyasztását ösztönözni – hangsúlyozta Simon Gergely.

A magyarországi helyzet különösen súlyosnak bizonyult: az öt vizsgált almaminta mindegyike tartalmazott a mennyiségi meghatározási küszöbérték (LOQ) feletti peszticid-maradványokat. Egy mintára átlagosan 4,2 különböző növényvédő szer jutott, ami az egyik legmagasabb érték az európai országok mezőnyében. Az egyik magyar almában a pyriproxyfen nevű rovarölő szer a megengedett határértéket is meghaladta (0,08 mg/kg a 0,05 mg/kg-os MRL helyett). Ez az anyag neurotoxikus, károsítja az endokrin rendszert, és hatással van a fejlődő hormonrendszerre is. A vizsgált almák egyike sem lenne alkalmas csecsemők vagy kisgyermekek táplálására. Az öt magyar mintát (Golden, Red Chief és Gála fajták) három különböző szupermarketben vásároltuk – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A magyar almák 60 százalékában neurotoxikus peszticid-maradványokat is azonosítottak, emellett minden egyes mintában jelen voltak PFAS-alapú peszticidek. Különösen aggodalomra ad okot az acetamiprid – egy neonikotinoid hatóanyag – és a fludioxonil előfordulása. Előbbi káros hatással van az agy fejlődésére, miközben a beporzó rovarokra is veszélyes, utóbbi pedig hormonrendszert zavaró PFAS-peszticid, amely szerepel az EU legproblémásabb növényvédő szereinek listáján.

Amennyiben az uniós és nemzeti hatóságok következetesen alkalmaznák a hatályos jogszabályokat, az almákban kimutatott peszticidek közül többnek már régen nem lenne szabad forgalomban lennie. Ilyen például az acetamiprid, amely mérgező a fejlődő magzati agyra, vagy a difenokonazol, amely az endokrin rendszert károsítja és neurotoxikus hatású. Ezzel szemben az Európai Unió éppen az egészségvédelmi szint csökkentését célozza meg az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó salátatörvény-javaslatával. Jelentésünk világosan kimondja: nem a szabályozás enyhítésére, hanem annak szigorítására van szükség – hangsúlyozta Martin Dermine, a PAN Europe ügyvezető igazgatója.

Az Európai Bizottság 2025 decemberében javaslatot tett a peszticidek, megtévesztő módon „növényvédő szereknek” nevezett anyagok, szabályozásának lazítására. A tervezet lehetővé tenné a hatóanyagok határozatlan idejű engedélyezését, valamint megszüntetné azt a kötelezettséget, hogy toxicitásukat 10–15 évente újraértékeljék az új tudományos eredmények fényében.

Emellett a Bizottság azt is megengedné, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyják a legfrissebb kutatási adatokat a toxicitási értékelések során. A PAN Europe és tagszervezetei határozottan ellenzik ezt az irányt: a meglévő szabályok szigorúbb betartatását, valamint az állampolgárok egészségének és a környezetnek a hatékonyabb védelmét sürgetik.

A vizsgálatok részletes eredményeit bemutató Pesticide cocktails – PFAS and neurotoxins in most European Apples (Peszticid-koktélok – „örök vegyianyagok” és neurotoxinok az európai almák többségében) című teljes jelentés az alábbi linken érhető el:
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/PFASinAPPLE_report.pdf