Súlyosan romlott a víz minősége a Velencei-tó legfontosabb víztározójában

Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban megjelent tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók arra keresték a választ, mi okozta a vízminőség drasztikus romlását, és milyen beavatkozások szükségesek a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentéséhez.

A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotának alakulását 1983-tól napjainkig.

Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében működő kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek, valamint átfogó geokémiai elemzések alapján három jól elkülöníthető időszakot azonosított. Az 1983 és 1997 közötti, a kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Ezt az instabil periódust oxigénszegény környezet, magas hordaléktartalom és alacsony biológiai produktivitás jellemezte.

A vizsgálat szerint az 1997 és 2015 közötti időszak jelentette a tározó „aranykorát”. A stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, és nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki a helyreállítás hivatalos referenciaállapotaként.

Ezt követően, 2015 és 2022 között a legfiatalabb üledékrétegekben gyors ütemű vízminőség-romlást, valamint a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését figyelték meg. Ennek következtében a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése végül a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett.

Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények arra mutatnak rá, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek a tényezők összefüggésben vannak a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszlással is.

A negatív hatásokat tovább erősítette a tározót tápláló Császár-víz elvezetése a patak felső szakaszán, amelynek következtében a mederben megnőtt a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

A szerzők hangsúlyozták: a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása. A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése, valamint a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszaállítása.

Forrás és fotó: MTI