Az új ruhák vásárlásával nemcsak felhalmozunk de a környezetet és közvetve az egészségünket is terheljük. A Humusz Szövetség szerint a divatipar ma az egyik legjelentősebb, mégis alig érzékelt mikroműanyag-forrás, amelyben meghatározó szerepe van a poliészternek, és különösen az újrahasznosított változatának. Bár egyre több márka kínál „fenntartható” kollekciókat, a legfrissebb kutatások szerint ezek gyakran nem enyhítik, hanem súlyosbítják a problémát.
Mint kiemelik, a ruhagyártás ma alapvetően műanyagra épül: a felhasznált textilszálak közel 70%-a műanyag, ezen belül a poliészter dominál. Ez az anyag fosszilis alapú, és elsősorban alacsony ára miatt vált a fast fashion kedvencévé. Az elmúlt két évtizedben a poliészter felhasználása gyorsabban nőtt, mint bármely más szálé, és ez a tendencia várhatóan folytatódik.
A fogyasztói nyomás hatására a nagy divatmárkák egyre gyakrabban hirdetik termékeiket újrahasznosított poliészterként.
Az Adidas, a H&M, a Nike, a Zara vagy a Puma kollekcióiban ma már jelentős arányban jelenik meg ez az anyag. A kommunikáció szerint ez csökkenti a fosszilis erőforrások használatát, ám a valóság árnyaltabb: miközben nő az újrahasznosított poliészter aránya, a szűz poliészter gyártása is tovább emelkedik. Az újrahasznosítás tehát nem kiváltja, hanem kiegészíti a műanyagtermelést, ez klasszikus greenwashing.
Az újrahasznosított poliészter döntő többsége PET-palackokból készül. Ez azonban nem valódi körforgás, hanem értékcsökkentő újrahasznosítás. A palackok elvileg palackként hasznosulhatnának újra, ruhává alakítva viszont a körforgás megszakad: a textíliák életciklusuk végén lerakóba vagy égetőbe kerülnek. Ráadásul a ruhák teljes életútjuk során mikroműanyagokat bocsátanak ki – a gyártástól a mosáson át a viselésig.
A textilszálak az óceánokba jutó mikroműanyag-szennyezés mintegy 35%-áért felelősek. Egyetlen mosás során több százezer, de akár több millió mikroszál is leválhat. Ezek nemcsak a vízben, hanem a levegőben is jelen vannak: beltérben köbméterenként akár több tucat szál is kimutatható. A legnagyobb terhelésnek a ruhagyárak dolgozói vannak kitéve, de a mindennapi környezetben is folyamatos az expozíció, különösen a kisgyermekek esetében.
A Changing Markets Foundation vizsgálata szerint az újrahasznosított poliészterből készült ruhák átlagosan 55%-kal több mikroszálat bocsátanak ki, mint a szűz poliészterből készültek, ráadásul ezek a szálak kisebbek, így könnyebben terjednek és jutnak be az emberi szervezetbe.
A valódi megoldás nem az anyagcsere, hanem a mennyiség csökkentése. Kevesebb ruhára, jobb minőségre, tartós termékekre, természetes alapanyagokra és szigorúbb szabályozásra van szükség. A mikroműanyag-szennyezés csak akkor mérsékelhető érdemben, ha a körforgásosság nem marketingeszköz, hanem valódi gyakorlat lesz, és ha felismerjük: túl sok ruhát gyártunk, rossz alapanyagból, gyenge minőségben.
Forrás: humusz.hu
A témában olvashatod még...
-
Enyhül a tél, érkeznek vissza az első madárcsapatok Afrikából
-
Erőművek emésztik fel védett erdeink fáit, és ez nem folytatható tovább
-
Súlyosan romlott a víz minősége a Velencei-tó legfontosabb víztározójában
-
Több mint százéves bükkerdőt vágtak ki a Börzsönyben
-
El a kezekkel a természettől! – Természetvédők petícióval üzennek a döntéshozóknak!