A korallok elhalása a Föld első éghajlati „fordulópontját” jelzi

A világszerte emelkedő hőmérséklet a korallzátonyok ökoszisztémáit jelentős hanyatlásba sodorta, ami azt is mutatja, hogy a bolygó először érte el az éghajlat „fordulópontját” – jelentették be az Exteri Egyetem kutatói.

Azt is elmondták, hogy ha nem történik gyors lépés az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására, a Föld más rendszerei is hamarosan elérik a kritikus pontjot, azaz azokat a küszöbértékeket, amelyeken túl már visszafordíthatatlan változások következnek be. „A kritikus pontokról már nem beszélhetünk jövőbeli kockázatként” – mondja Steve Smith, a brit Exeteri Egyetem társadalomtudósa, aki a jelentés egyik fő szerzője.

A Smith és az Exeteri Egyetem más tudósai által vezetett jelentés értékeli a jégtakaró összeomlásának, a tengerszint emelkedésének és az Amazonas esőerdő pusztulásának kockázatát. Emellett tárgyalja a társadalmi és gazdasági változásokra összpontosító előrelépéseket is, mint például a tiszta energia bevezetése.

A csoport első ilyen értékelése, amelyet alig két évvel ezelőtt tettek közzé, riasztó volt, de hivatalosan nem jelentették be, hogy bármilyen éghajlati kritikus pontot elértek volna. Az elmúlt néhány évben azonban a globális hőmérséklet emelkedett, ami egyes tudósok körében aggodalmat keltett. A globális felmelegedés felgyorsulása z elkövetkező évtizedekben még szélesebb körű hatásokhoz vezethet, mint a már rögzített változások.

A kutatók szerint az elmúlt két évben a korallzátonyokra gyakorolt hatás különösen súlyos volt, ami ezeket az ökoszisztémákat a fordulópontjukra sodorta. A felmelegedő vizek miatt a korallok világszerte elszíneződtek, ami akkor történik, amikor az organizmusok kiűzik a szimbiotikus algákat, amelyek tápanyagokkal, oxigénnel és élénk színekkel látják el őket. Az elmúlt évtizedek negyedik globális ún. fehérülési eseménye 2023 januárjában kezdődött, és a kutatók becslései szerint a bolygó korallökoszisztémáinak több mint 84%-át érintette.

Forrás: nature.com