Bajban van az óceán: elcsendesedtek a kék bálnák

A kék bálnák mély, sok száz kilóméterre elhallatszó éneke segít párt találni és összehangolni a táplálkozást és a vonulást. A greenpeace közlése szerint most a bálnák hangját tanulmányozó kutatók meredek csökkenést figyeltek meg a vokalizációs tevékenységben. A Kalifornia partjainál végzett hat éven át tartó kutatás kimutatta, hogy a kék bálnák vokalizációja 40%-kal esett vissza azokban az években, amikor a tengervíz intenzív felmelegedése volt tapasztalható, miközben a krill- és szardellapopulációk összeomlottak. Új-Zéland vizeiben 2016 és 2018 között a kutatók arra lettek figyelmesek, hogy az óceán felmelegedése alatt kevesebb a táplálkozással és párválasztással összefüggő hangadás, vagyis visszaestek ezek a tevékenységek. Mindeközben a hosszúszárnyú bálnák ugyanúgy folytatták a hangadást, ami arra utal, hogy a kék bálnák sokkal érzékenyebbek a környezeti változásokra.

A szakemberek szerint az elsőszámú magyarázat a klímaváltozással összefüggő táplálékhiány, bár a zajszennyezés is hozzájárul a problémához. A tengeri hőhullámok, mint a hírhedt csendes-óceáni “Blob”, csökkentik a tápanyagok bekerülését és elpusztítják a krilleket – azokat az apró rákokat, melyek a kék bálnák fő táplálékát jelentik. De még a meleget túlélő krillek is máshogy viselkednek: szétszóródnak, vagyis sokkal nehezebb a bálnáknak megtalálni őket. Az éhezés miatt a bálnák spórolnak az energiájukkal, ezért kevesebbet énekelnek, és kisebb eséllyel nevelnek utódokat.

A kék bálnák hallgatása is jelzi: bajban van az óceán. Egy halkuló kórus figyelmeztetése ez a mélyből. Mivel a kék bálnák csúcsragadozók, híven tükrözik az őket életben tartó ökoszisztéma egészségét. Az ismétlődő hőhullámok örökre megváltoztathatják ezeket, ami jócskán megnehezíti a bálnapopulációk regenerációját. Mindez ránk, emberekre is kihat.

Szeptemberben összegyűlt a kellő számú ratifikáció a globális óceánvédelmi egyezmény életbe lépéséhez, ami 2026 januárjában fog megtörténni. Most először van a kormányok kezében olyan jogi keretrendszer, mely óceáni menedékek kijelölését teszi lehetővé a nyílt tengereken — ezek nem tartoznak egyik ország felségterületéhez sem. Itt kapnának lehetőséget a törékeny ökoszisztémák a gyógyulásra. Ha kihasználjuk az egyezmény adta kereteket, létrejöhet egy, az óceánok harmadát lefedő, védett területekből álló hálózat.

„Miközben ez óriási siker, most nyomás alatt kell tartanunk a kormányokat, hogy valóban jelöljék is ki a védett zónákat, megvédve ezzel a biológiai sokféleséget. Nem engedhetjük azt sem, hogy olyan új, pusztító iparágak induljanak be, mint a mélytengeri bányászat.

Amikor a világ legnagyobb állatai elcsendesednek, ideje odafigyelnünk. A kék bálnák ezzel minket is figyelmeztetnek az óceán állapotára, melytől mindannyian függünk. Ha a jövőben még hallani szeretnénk, ahogy a hangjuk visszhangzik a mélyben, a tengeri ökoszisztémák védelmét nem halogathatjuk.” – írják a közleményben.

Forrás: greenpeace.org

Fotó: Unsplash.com