Egyes kutyák kihallgatják a gazdájukat, és közben még új szavakat is tanulnak

A kutyatartók már régóta érzik, hogy négylábú társaik jóval többet értenek az emberi beszédből, mint azt korábban feltételeztük. Ezt az intuíciót most tudományos eredmények is alátámasztják: az ELTE etológusainak közreműködésével készült, a rangos Science folyóiratban publikált kutatás kimutatta, hogy egyes, kivételes képességű kutyák képesek új szavakat elsajátítani közvetlen tanítás nélkül. Számukra elegendő, ha figyelemmel kísérik és hallgatják gazdáik mindennapi beszélgetéseit.

„Drágám, elviszed Lunát a P-A-R-K-ba?” Ismerős helyzet ez nemcsak a szülők, hanem a kutyatulajdonosok számára is, akik pontosan tudják, hogy bizonyos szavakat érdemes betűzve kimondani, nehogy az érzékeny fülek „lefüleljék” a beszélgetést. Ennek jó oka van: másfél éves korukra a kisgyermekek már képesek új szavakat megtanulni pusztán mások párbeszédének hallgatásából. A kutatás szerint a kutyák egy szűk, különösen tehetséges csoportja hasonló tanulási stratégiát alkalmaz: ezek az ebek nemcsak a hozzájuk intézett beszédből, hanem a „kihallgatott” kommunikációból is eredményesen sajátítanak el új tárgyneveket.

MI TESZI EZT A FELFEDEZÉST KÜLÖNLEGESSÉ?

A legtöbb kutya könnyedén elsajátítja az alapvető vezényszavakat, mint például az „ül” vagy a „fekszik”, az egyes tárgyak megnevezésének pontos megértése azonban már jóval ritkább képesség. A Gifted Word Learner (GWL), vagyis tehetséges szótanuló kutyák ezzel szemben játék közben, szinte észrevétlenül képesek akár több mint száz különböző játék nevét is megjegyezni.

A kisgyermekek számos úton-módon tanulnak új szavakat. Különösen figyelemre méltó, hogy gyakran akkor is bővül a szókincsük, amikor csupán felnőttek egymás közti beszélgetését hallják. Ehhez összetett képességekre van szükség: követniük kell a beszélők tekintetét és figyelmét, értelmezniük kell a kommunikációs jelzéseket, valamint ki kell emelniük a releváns információt a folyamatos beszédfolyamból. Sokáig nem volt világos, hogy a tehetséges szótanuló kutyák képesek-e hasonló módon új tárgyneveket megtanulni akkor is, ha a beszéd nem közvetlenül nekik szól.

„Eredményeink arra utalnak, hogy a kihallgatott beszédből történő szótanulást lehetővé tevő szociokognitív folyamatok nem kizárólag az ember sajátjai” – hangsúlyozza a vezető kutató, Dr. Shany Dror, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem munkatársa. – „Megfelelő környezetben egyes kutyák viselkedése meglepően hasonlít a kisgyermekekéhez.”

HOGYAN BIZONYÍTOTTÁK A KUTATÓK, HOGY A TEHETSÉGES SZÓTANULÓ KUTYÁK „KIHALLGATÁSSAL” TANULNAK?

Az első kísérlet során a kutatócsoport tíz tehetséges szótanuló kutyát vizsgált két eltérő helyzetben.

Közvetlen megszólítás esetén a gazdák két új játékot mutattak be kutyáiknak, miközben játék közben többször is kimondták azok nevét.

Kihallgatott helyzetben az állatok megfigyelőként voltak jelen: gazdáik egy másik személlyel beszélgettek az új játékokról, anélkül hogy közvetlenül a kutyákhoz fordultak volna.

Mindkét szituációban a kutyák összesen mindössze nyolc percig hallották az új szavakat, több rövid alkalomra elosztva. A tanulás ellenőrzéséhez a kutatók a játékokat egy másik helyiségbe vitték, majd a gazdák név szerint kérték meg a kutyákat, hogy hozzák oda a megfelelő tárgyat (például: „Hozd a Teddyt!”).

Az eredmények egyértelműek voltak: mindkét helyzetben tízből hét kutya sikeresen megtanulta az új neveket.

A teljesítmény már az első próbák alkalmával is kiemelkedő volt. A közvetlen megszólításos helyzetben a helyes válaszok aránya elérte a 80 százalékot, míg a kihallgatott beszéd esetén 100 százalékos pontosságot mértek. Összességében a tehetséges kutyák ugyanolyan hatékonyan tanultak a kihallgatott beszédből, mint közvetlen tanítás során. Ez a mintázat erősen emlékeztet a csecsemőknél megfigyelt eredményekre.

ÉS EZ MÉG NEM MINDEN: EGY ÚJABB AKADÁLYT IS LEGYŐZTEK

A második kísérletben a kutatók tovább nehezítették a feladatot. A gazdák először megmutatták a kutyáknak az új játékokat, majd egy vödörbe helyezték azokat, és csak ezt követően nevezték meg őket, amikor az állatok már nem láthatták a tárgyakat. Így időben elvált egymástól a látvány és a szó hallása, ennek ellenére a tehetséges szótanuló kutyák többsége ebben a helyzetben is sikeresen elsajátította az új neveket.

„Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a tehetséges szótanuló kutyák rendkívül rugalmasan, különböző tanulási stratégiák alkalmazásával képesek új tárgyneveket megtanulni” – emeli ki Dr. Fugazza Claudia, az ELTE Etológia Tanszék vezető kutatója.

MIT ÜZEN EZ A KUTATÁS?

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a „kihallgatott” beszédből való tanulás képessége valószínűleg olyan általános, fajokon átívelő szociokognitív mechanizmusokon alapul, amelyek nem kizárólag az emberi nyelvhez kötődnek.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a tehetséges szótanuló kutyák rendkívül ritkák. Különleges képességeik feltehetően az egyéni adottságok és az egyedi életkörülmények sajátos együttállásából fakadnak.

„Ezek az állatok kivételes lehetőséget kínálnak annak feltárására, milyen kognitív képességek járulhattak hozzá az emberi nyelv kialakulásához” – mondja Prof. Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője. – „Ugyanakkor szó sincs arról, hogy minden kutya ilyen módon tanulna – ettől nagyon messze vagyunk.”

A TE KUTYÁD IS TEHETSÉGES SZÓTANULÓ?

A kutatás az ELTE Etológia Tanszékén zajló Genius Dog Challenge program része, amely a tehetséges szótanuló kutyák egyedi képességeit vizsgálja az MTA Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával. A kutatók arra biztatják azokat a gazdákat, akik úgy vélik, hogy kutyájuk több játék nevét is ismeri, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot e-mailben (geniusdogchallenge.offcial@gmail.com), Facebookon vagy Instagramon.

Forrás: Biológiai Intézet