Nem kerülhet forgalomba számos étel és italtároló 2026 nyarától, mert BPA-t tartalmaz

A Bizottság 2024. december 19-én elfogadta a rendeletet, amely megtiltja a BPA, valamint a különösen veszélyes tulajdonságok alapján harmonizált osztályozású biszfenolok és biszfenolszármazékok alkalmazását az élelmiszerekkel érintkező anyagokban. A korlátozás ezen anyagok potenciálisan káros egészségügyi hatásai miatt lépett életbe. A bevezetett tilalom egyaránt vonatkozik a BPA csomagolásban – például fémdobozokon használt bevonatokban – történő alkalmazására, valamint a BPA fogyasztási cikkekben, például az újrafelhasználható műanyag italos palackokban és egyéb konyhai eszközökben való felhasználására.

Az új előírás kapcsán átmeneti időszak lesz érvényben, hogy az ipar megfelelően alkalmazkodhasson, valamint az ellátásbiztonság se sérüljön. Többek között a többszöri használtra tervezett eszközök (például: étel vagy ital tároló edények, sütő-főző eszközök) 2026. július 20-ig kerülhetnek első alkalommal forgalomba. Az élelmiszeripari berendezésnek számító árucikkeket 2028. január 20-ig lesz lehetőségük forgalomba hozni első alkalommal a gyártóknak (például: cukrászati öntőformák, tömítések, szivattyúk). Míg például az olyan élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő egyszer használatos árucikkeket, mint a halászati tartós áruk, vagy a gyümölcsök és zöldségek tartósításának céljából készült termékek (konzervdoboz, lakkozott fedővel rendelkező befőttesüveg) 2028. január 28-ig forgalmazhatják. 

A rendelet bevezetését követően számos kérdés felmerült mind az ipari szereplők, mind a hatóságok részéről, melyeket a Bizottság összegyűjtött, és „Kérdések és Válaszok” formájában kiadta 40 pontos útmutatóját. A segédlet a következő témaköröket érinti: a rendelet hatálya, más biszfenolok és biszfenolszármazékok, megfelelés és vizsgálat, forgalomba hozatal, átmeneti rendelkezések.

Fontos kérdés például, hogy mi a helyzet azokkal az egyéb biszfenolokkal, amelyek a BPA helyettesítésére használhatók, és amelyek hasonló veszélyes tulajdonságokkal rendelkezhetnek?

Az útmutató szerint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok gyártásához használt bizonyos egyéb biszfenolok vagy biszfenolszármazékok szintén jelenthetnek a BPA-hoz hasonló kockázatokat. A legtöbb biszfenol és biszfenolszármazék esetében általában a reprodukciót károsító és az endokrin rendszert károsító tulajdonságok a legrelevánsabb veszélyes tulajdonságok.

Az útmutató az alábbi linken érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:C_202506721

Forrás: nébih