A mutatót az ENSZ 30. klímacsúcsán a brazíliai Belémben hozták nyilvánosságra. A CCPI azt jelöli, hogy az egyes országok az elmúlt év során mennyit haladtak előre az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiák elterjesztése, az energiafogyasztás mérséklése és a hatékony éghajlatvédelmi stratégiák megalkotása terén – írja a Levegő Munkacsoport.

A CCPI szakértői szerint Magyarországon nincsenek kézzelfogható jelei annak, hogy a kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Az alapvetően helyes tervek nem köszönnek vissza a gyakorlatban. Az épületek energetikai korszerűsítésének üteme messze elmarad a szükségestől, miközben hatalmas állami támogatásokat kapnak olyan beruházások, amelyek jelentősen növelik az energiafelhasználást és szén-dioxid-kibocsátást. Nem látszik, hogyan csökkentenék a közlekedési eredetű kibocsátásokat. Az Európai Unió testületeiben a magyar kormány rendszeresen ellenzi az ambiciózusabb éghajlatvédelmi törekvéseket.

Az előrelépést hátráltatja a civil szervezetek elleni nagyfokú politikai diszkrimináció és az a tény is, hogy a kormányközeli média gyakran félretájékoztatja a lakosságot a környezetvédelmi, éghajlatvédelmi témákkal kapcsolatosan.

„A kormánynak a jelenleginél sokkal nagyobb összegeket kellene fordítania az épületek korszerűsítésére, valamint a közösségi közlekedés, illetve a vasút finanszírozására, továbbá a rászoruló háztartások pénzbeli támogatására. Minderre a forrásokat a súlyosan környezetszennyező, egészségkárosító tevékenységek támogatásának megszüntetésével, illetve fokozott megadóztatásával lehet előteremteni, amire a szervezetünk már évtizedek óta konkrét javaslatokat tesz” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Forrás: Levegő Munkacsoport

Fotó: Unsplash.com