Több mint négyszázötven éves, és még bőven terem a világ legidősebb szőlőtőkéje

A városi környezetben növő, még mindig termő szőlő további meglepetéseket rejt a kutatók és szőlészek számára.

450 évesre becsült nemes szőlőtőke viseli a világ legidősebb szőlőjének címét, noha a Guinness-rekordok közé idén egy 416 éves tibeti vadszőlő is bekerült – közölte a maribori turisztikai hivatal.

A 2004 óta hivatalos szlovén Guinness-rekorder tőke a Vitis vinifera ssp. vinifera alfajhoz tartozik, vagyis ahhoz a nemes szőlőhöz, amelyet az ember már évszázadok óta termeszt. A szakértők már 1972-ben legalább 350 évesre becsülték a növényt, az újabb felmérések pedig azt valószínűsítik, hogy kora ma már meghaladja a 450 évet is.

Ezzel szemben a Guinness által szeptemberben hitelesített tibeti lelet egy vadon élő, mintegy nyolc méter magas szőlőtő, amely 2400 méteres magasságban növekszik, és minden korábbi ismert példánynál idősebb vadszőlőként kapott helyet a rekordok között. A két kategória azonban különbözik, így a maribori tőke továbbra is mint a „világ legidősebb termesztett, gyümölcsöt hozó szőlője” szerepel a rekorderek között – hangsúlyozta a hivatal.

Stane Kocutar, a történelmi növény gondozója szerint a tibeti felfedezés figyelemre méltó botanikai ritkaság, de Maribor státuszát nem befolyásolja. Mint mondta, korábban is számítani lehetett arra, hogy a világ rejt még meglepetéseket szőlőtőkék korát illetően, elsősorban a Kaukázus térségében.

Hozzátette: ha valaha találnának is egy idősebb termesztett tőkét, a maribori szőlőt minden bizonnyal külön kategóriában lehetne megőrizni mint a „világ legidősebb, városi környezetben növő, még mindig termő szőlőjét„.

Jure Struc, a Maribor Tourist Board igazgatója kiemelte: a szőlőtőke ma is a város egyik legfontosabb jelképe. „A legidősebb szőlő nem csupán turisztikai látványosság, hanem történelmünk, kultúránk és közösségi összetartásunk élő szimbóluma”

– fogalmazott.

A maribori szőlő mindmáig terem, oltványai pedig világszerte elterjedtek: Szlovéniában több mint 150, külföldön pedig több mint 100 helyszínen nőnek az utódai.

Forrás: MTI